Hogyan dolgozzunk? Órabérben, vagy fix áron?

Milyen alapelveket kell figyelembe venni és betartani órabéres és fix árképzés esetén? Melyik a jó választás? Melyek az egyes árképzési típusok előnyei és hátrányai a megrendelő és szolgáltató részéről?

Alapelvek:

Figyelem!
A cikk nem fogja érinteni a passzív jövedelemforrásokat, illetve az érték alapú árazást. A cikk célja az órabéres vs. fix díjas árazás összehasonlítása.

1. Minden vállalkozónak van egy minimum havi bevétel, amely alatt nem teljesíthet, mert akkor veszteséges lesz.
2. Az előző pont alapján megállapított minimum havi bevétel megszerzésére nem áll rendelkezésre korlátlan idő, csak a havi munkaórák száma.
3. Mivel ritka az, aki ki tudja tölteni minden munkaóráját ügyfélmunkával, azért meg kell határozni egy olyan óraszámot, amelyet szinte biztosan fel tudunk tölteni munkával.
4. Konklúzió: Az egyes pont alapján kiszámított „havi minimumot” a 3. pont alapján meghatározott idő alatt kell összeszedni. Leegyszerűsítve: ha az előbbit elosztjuk az utóbbival, a hányados lesz az az órabér, amiért dolgoznunk kell. Ha órabéres árajánlatot adunk, ezt kell megadnunk. Ha fix díjazásban szeretnénk megállapodni, akkor az igény pontos ÉS teljes körű felmérése után nagy pontossággal el tudjuk dönteni, hogy az adott munka mennyi időnket fogja felemészteni. Ezt az óraszámot felszorozzuk az előző módszer alapján megkapott órabérünkkel, és máris megvan a fix ajánlat összege. Persze az ár kiszámítását illetően ez egy elnagyolt leírás, de a cikk nem is ennek a pontos meghatározásáról, hanem a két konstrukció összehasonlításáról szól.

Összefoglalva, hogyan kereshetünk pénzt?

• Fix díjazású szolgáltatásokkal.
• Órabéres konstrukcióban végzett munkákkal.
• Az előző kettő valamilyen kombinációjával.

Mi a legfontosabb?
Az, hogy az időnkből élünk („Az idő pénz.”), azaz minden árajánlat alapja az lesz (ha nem, át kell térni rá!), hogy mennyi időt kell az adott munkára fordítanunk. Minden visszavezethető órabéres konstrukcióra – így a fix áras munkák is – maximum az ügyfél nem az órabért meg a ráfordított időt fogja látni az ajánlatban, hanem egy szép kerek összeget, ami az előző kettő szorzataként jön létre.

Fix díjazású árajánlatok

Ezek azok az árajánlatok, ahol egy szerződésben jól részletezett szolgáltatáskör elvégzéséért fixen X forintot kér a szolgáltató.

• Az ügyfél előnye: Amint megegyezik a szolgáltatóval, könnyen tud kalkulálni az elvégzendő szolgáltatás költségével, hiszen az bárhogy elhúzódik/a szolgáltató részéről nem várt nehézség lép fel, a megállapított árnál nem lehet drágább (legalábbis én nem számlázom ki a pluszmunkát, hiszen fix árban állapodtunk meg, de sajnos sok szolgáltató nem jár el korrekten). Ez a kiszámíthatóság az, ami miatt szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót. Illetve persze az is szempont, hogy ebben a konstrukcióban szívesebben végez egy kis pluszmunkát a szolgáltató, hiszen az még a legtöbb esetben „belefér”.
• Az ügyfél hátránya: A szolgáltató olyan fix. árat fog kalkulálni, amelyben hagy egy kis időt az előző pontban említett „nem várt nehézség” elhárítására is, amelyet az ügyfél akkor is kifizet, ha lesz ilyen, ha nem.
• A vállalkozó előnye ugyanaz, mint az ügyfélé: fix pénzt kap a munkájáért, azaz ezzel könnyen tud előre tervezni.
• A vállalkozó hátránya: a kockázat, hogy a nem megfelelő mértékű árajánlatból kifolyólag veszteség (anyagi, időbeli, stb.) éri. Persze hosszú távon ez a hátrány minimalizálható, és egy-egy elhúzódó munka nem befolyásolja lényegesen az átlagot.

Órabéres árajánlatok

Ezen konstrukció keretében a szolgáltató azt mondja, hogy X Ft/óra áron vállalja a munkát.

• Az ügyfél előnye: Csak annyit és azért fizet, amennyit dolgoznak neki. Se többet, se kevesebbet. Viszont ha később eszébe jut még valami apróság, akkor itt nincs olyan, hogy „még belefér az árba”, hiszen NEM fizetett előre meg nem beszélt munká(k)ért, itt az elszámolás alapelve az, hogy minden munkával töltött percért jár az órabérben számolt fizetség.
• Az ügyfél hátránya: Sajnos vannak olyan szolgáltatók, akik visszaélnek az órabéres munkákkal, mert azt hiszik, hogy az ügyfél egy „fejőstehén”. Tipp 1.: Az ilyen szolgáltatókat messzire el kell kerülni. Tipp 2.: Minden munkáról precíz, részletes időelszámolást kell kérni. Az ne feledjük: ha ezzel indokolatlanul sok pluszmunkát okozunk a szolgáltatónak, akkor az is ki lesz a részünkre számlázva, vagy az órabérbe be lesz építve. Persze vannak erre remek kompromisszumos megoldások is, amikor nem kerül az ügyfélnek plusz pénzébe a pontos elszámolás. Ilyen szolgáltatót kell keresni!
• A vállalkozó előnye: Minden – a projecttel töltött – percért megkapja a munkájáért járó pénzt, szemben a fix díjazású munkákkal, ahol az esetlegesen becsúszó túlmunkáért (amelyek néha nem is a szolgáltató miatt keletkeznek) nem jár plusz pénz.
• A vállalkozó hátránya: Ha a vártnál kevesebb ideig tart a szolgáltatás elvégzése, akkor a fix díjazásnál kevesebbet fog keresni. Persze az alacsonyabb ár előny is lehet, ha a megrendelő emiatt több munkával látja el a szolgáltatót.

Mi fér bele az árba, mi nem?
A két konstrukciót úgy tudnám összehasonlítani, mint pl. a barkácsáruház két különféle szolgáltatását. Az egyik legyen a házhoz szállítás (fix díjért Budapesten kivisszük), a másik pedig legyen pl. egy szög megvásárlása (órabéres konstrukció).

• Ha a házhoz szállítás során nehézsége (pl.: elmegy két órája a dugóban, eltéved, stb.) támad a futárnak, az csakis az ő és az áruház problémája, és kizárólag ők viselik ezen – előre nem tervezett – nehézség elhárításából származó hátrányokat. Persze ne legyenek illúzióink, az áraikat úgy alakítják, hogy ebből nem éri őket tényleges kár. Mi kifizettük a házhoz szállítás díját, várjuk a terméket, ennyi. Persze előfordulhat, hogy szóba jöhető nehézségeket nevesítenek, és előre kérnek érte pénzt. Pl.: több emeletet kell cipelni felfelé a terméket.
• Ellenben, ha veszünk pl. 10 000 db szöget, azt maradéktalanul ki kell fizetünk. Utána hiába megyünk vissza, hogy vettünk már korábban 10 000 szöget, még szeretnénk 3 darabot, „a csúnya, gonosz, kapitalista” áruház bizony ki fogja fizettetni velünk a 3 szöget, legyen az bármilyen nevetséges összeg, sőt az sem szempont, hogy előtte mennyi pénzt költöttünk el náluk. Felháborodhatunk, reklamálhatunk, a 3 szögnek akkor is ára van. Persze ha van törzsvásárlói program, akkor kaphatunk kedvezményt, de ingyenességet akkor is csak ritkán (vagy akkor már tényleg annyit költöttünk náluk, hogy nem számít egy kis ingyenes apróság).

Melyik variáció szerint készítsünk árajánlatokat? Hogyan érdemes dolgozni, fix áron vagy órabérben?
Véleményem szerint a jó választás a kettő (egészséges) kombinációja. Például weboldal készítést általában fix díjon vállalok (ez alól a leggyakoribb kivételek a komplex, előre nehezen átlátható munkák), mert az órabéres verziótól általában tartózkodnak az új ügyfelek. Ugye amíg nem ismernek, addig ez a mai világban sajnos „teljesen jogos”, előre nem tudhatják, hogy nekem nem éri meg 1-2 órával megrövidítenem az ügyfelet, ennél többet ér az évek során szerzett szakmai hírnevem. De nem egyszer előfordul, hogy a munka elkészülte után a karbantartás/fejlesztés ellenértéke órabérben van meghatározva. Megint más dolog a „jól számolható” Skype konzultáció, ahol ugye az ügyfél „első kézből látja”, hogy tényleg 60 percet beszéltünk a befizetett pénzért (óradíjért) cserébe.

Remélem a cikkem segítségével könnyebben be tudja árazni szolgáltatásait!
De ha mindössze csak jó „magyar szokás” szerint valaki a másik zsebében akar turkálni, akkor is segítséget nyújthatnak a fentiek, hogy egy-egy szolgáltatás ára miért annyi, amennyi.

Ui.: (gondolatébresztő) Elgondolkozott már azon, ha valamelyik hipermarketben valami 199 Ft-ról le van árazva 149 Ft-ra, akkor legalább (feltételezve, hogy betartják azt a törvényt, amely szerint nem adhatnak el semmit beszerzési ár alatt) 50 Ft-ot (~25%) nyernek termékenként akkor, amikor az nem akciós?

Ajánlott cikkek:

Hogyan nyíljanak meg a weboldalon a linkek? Új ablakban, vagy ne? Hírlevelezés Webgalambbal – kedvezőbb áron Eleget foglalkozik a weboldalával (vagy bármi mással)? Tippek, hogyan legyen ideje rá! Hogyan keressek pénzt a weboldalammal? 10+1 azonnali tipp! Hogyan kérjen tartalommódosítást? Hogyan nézzen ki egy e-mail aláírás? Hírlevélküldő szoftver: hogyan válasszunk? Hogyan kell HTML oldalt https-re átállítani?