Mennyit kérjen a munkájáért egy kezdő vállalkozó? Avagy miért kerül X Ft-ba egy weboldal?

A címben szereplő második kérdésre a rövid válasz: Mert átvitt értelemben “3 éhes szájat” kell etetnie az ügyfeleknek:

  • A majdani fizetéséért dolgozó vállalkozóét.
  • A fizetendő adókért a markát tartó államét.
  • A működési költségekkel rendelkező, és a beruházásokkal fejlődő vállalkozásét.

Persze ennél jóval összetettebb a kérdés.

Az egyik – weboldal készítés tanfolyamon részt vevő – ügyfelem kérdezte meg, ha főállásban (mellékállásban mások a feltételek) weboldal készítéssel szeretne foglalkozni, mennyi lenne a reális összeg, amit kezdőként elkérhet a munkájáért? Mivel a válasz sok egyéb területen tevékenykedő szolgáltatásra/vállalkozásra igaz lehet, úgy gondoltam, megosztom a választ az olvasóimmal is.

A cikk végére talán jobban átláthatóvá válik az is, hogy miért kerül annyiba egy weboldal, amennyibe. Egyszerű: mert a fizetésünk mellett a munkákból kell kitermelni a költségek/beruházások ellenértét is!

FIGYELMEZTETÉS!

Mivel minden vállalkozás más és más, ezért azt ajánlom, hogy ne a konkrét számokat, hanem a cikkben bemutatott elvet figyelje meg és ültesse át a saját példájára! Ezeket kell végiggondolni, hogy felelős döntést lehessen hozni a vállalkozás indítása előtt.

TIPP!
Érdemes úgy vállalkozást indítani, hogy mellette van egy főállásunk. Előbb fel kell fejleszteni a vállalkozást, és amikor már kitermeli a fenntartásához szükséges bevételt, akkor érdemes főállású vállalkozóvá válni. (én is így kezdtem)

Hogyan álljunk neki, hogy erre választ adhassunk?
“Visszafelé” kell számolni. Mennyi bevételre kell szert tennünk, hogy kereshessünk annyit, amennyit szeretnénk? Tegyük fel, hogy a kezdő vállalkozó havi nettó 100 000 Ft-ot akar kivenni a vállalkozásából. Bár véleményem szerint ennyiért nem éri meg a vállalkozással járó kockázatokat felvállalni, inkább keressen az ember egy biztos állást. Az egyszerűség kedvéért egy ÁFA-mentes KATA adózás szerinti egyéni vállalkozó esetét mutatom be, aki minden törvényt betart (nem feketén dolgozik). A cikkben szereplő számok kb. összegek, pontos (néhol több lehetőség van, én egyet emeltem ki ebből) információkért egy könyvelőt kérdezzen meg! Persze nem mindenkinek a KATA adózási forma a legmegfelelőbb, csak a példa kedvéért használom ezt.

Milyen kiadásokkal számoljunk az első évben (induláskor)?
(nagyon-nagyon alsó hangon számolva, vannak olyan tételek, ahol jócskán lehetne többet költeni)

  • 100 000 Ft nettó kivét/hó
  • KATA ADÓ
  • HIPA adó
  • Internetszámla
  • Telefonszámla
  • KATÁS könyvelő
  • Postaköltség (bélyeg, boríték)
  • Bankköltség
  • Számlatömb
  • Bélyegző
  • Domain regisztráció, tárhely bérlés
  • Reklámok
  • Nyomdaköltség (névjegy, szórólap)
  • Kamarai hozzájárulás
  • Utazási költség
  • Laptop
  • Scanner, fénymásoló
  • Fejhallgató
  • Szoftverek
  • Egyéb, tevékenységtől függő speciális költségek, eszközök, amit nem számszerűsítek.
  • Opcionális költség 1.: mobilnet.
  • Opcionális költség 2.: irodabérlés, rezsi.

kezdo-vallalkozas-koltsegek

 

  • A legszembetűnőbb dolog: Ha csak 124 142 Ft (224 142 Ft -100 000 Ft) havi bevételt tudunk produkálni, akkor kereken 0 Ft lesz a fizetésünk! Ezt érdemes nagyon észben tartani!
  • A legtöbb költségen nem lehet spórolni, azaz a fenti számítást figyelembe véve: havonta minimum 224 142 Ft bevételt kell szerezni, hogy adózás után kereshessünk 100 000 Ft-ot (ami túlságosan kevés a bukás esélyéhez képest). Ha 150 000 Ft havi jövedelmet akarunk, akkor már havi 274 142 Ft bevételre van ehhez szükség. Számoljunk ezzel tovább.
  • És ez még csak a legegyszerűbb/legkedvezőbb adózási mód alapján számított érték. Nincs beleszámolva, ha termékeket adunk el, alvállalkozók szolgáltatásait vesszünk igénybe, stb.
  • Persze másik oldalon meg igaz, hogy a 2. évben már nem kell mindent újra kifizetni (pl.: laptop, szoftverek).
  • Nincs beszámítva a fenti táblázatba az, hogy egyes kiadási tételeket beruházásként (amit időnként megveszünk, hogy dolgozni tudjunk vele) kell kezelni, és erre tartalékolni is kell.

Bevételi források:

  • Ügyfélmunkák.
  • Pénzügyi műveletek eredményei és hitelek. Ezekkel most nem számolok.

Mit vegyünk figyelembe az áraink meghatározásánál?

  1. Mennyit bevételre van szükségünk egy tisztességes fizetéshez? A fentiek alapján a válasz: 274 142 Ft/hó, amiből 150 000 Ft felvehető.
  2. Hány órát vagyunk hajlandóak havonta dolgozni? Legyen: 160 óra. Ebből kapásból elmegy legalább 30 óra** a cikkírással, a vállalkozás fejlesztésével, könyveléssel, stb. Marad 130 óra.
  3. Egy weboldal elkészítésére mennyi idő megy el a kapcsolatfelvételtől az admin felület betanításáig mindent beleszámolva? Legyen: 20 óra***.

**, ***: Nyilván nem mindenkinek kell ezen feladatokhoz 30/20 óra. A valós értéket be kell helyettesíteni a fenti számításba, és megkapjuk a személyre szabott ajánlott eladási árat/órabért.

Ebből következik, hogy havonta maximum 130/20 = 6,5 weboldalt tudunk megcsinálni, azaz egy weboldalért 274 142/6,5 = 42 176 Ft-ot kell kérnünk. De ugye egy kezdő vállalkozónál ritka, hogy 130/130 órát tudjon dolgozni, ám attól még a bevételt ki kell termelni, így mindenképpen érdemes ennél magasabb árat meghatározni egy-egy munkára.

Mivel nem minden munka fix. időtartamú, ezért órabéres konstrukcióban is gondolkozhatunk: 274 142 Ft-ot kell keresnem 130 munkaóra alatt. Azaz: 2 109 Ft-os órabérért kellene dolgoznunk, ha tele lenne a naptárunk. De mivel ez csak nagyon ritkán fordul elő egy kezdő vállalkozó esetében, ezért ennél jóval magasabb órabéren kell dolgozni, hogy megérje egyáltalán vállalkozónak lenni.

Persze ne feledkezzünk meg az előre nem számított kiadásokról (vagy éppen meg nem érkezett bevételekre[késedelmes/nem fizetés]) amelyekre szintén fel kell készülni.

Akkor miért kérnek sokan 70-200 000 (vagy több) forintot egy weboldalért?

  • Magasabb adókkal vagy működési költséggel kell számolniuk, esetleg több profitot szeretne elérni a vállalkozó. Vagy nem akar sok ügyféllel foglalkozni, ezért drágább szolgáltatással, kevesebb ügyfélből él meg. Persze megteheti egy vállalkozás, hogy 1-3 ügyfélen próbálja meg behozni a szükséges havi bevételt, ám így jobban kiteszi magát a nemfizetés/körbetartozás kockázatának. Érdemes ezt is figyelembe venni az árképzésnél, és rálelni az arany középútra.
  • Alvállalkozókkal dolgoztat. Ez inkább a 200 000 Ft-os véglet felé jellemző.
  • Egy egyedi fejlesztésű weboldal elkészítése heteket-hónapokat is igénybe vehet. Persze egy tartalomkezelő rendszer használatával az ilyen munkák nagy része kiváltható úgy, hogy a weboldal egyedi kinézetű is lesz, és gyorsan el is készül.
  • Ennyi pénzért több időt jut a munkára.
  • Több idő alatt profibb munkát végezhetünk.
  • Egy szuper weboldallal az ügyfél is elégedettebb lesz!

Kaptam olyan észrevételeket, amely szerint nem jó a cikk, mert a feketegazdaság felé mennek az emberek inkább, minthogy a leírt kockázatokat vállalják. Úgy gondolom, hogy ez nem így van, a cikk célja az induló vállalkozások veszélyeire/követelményeire való felhívás, gondolatébresztés. Véleményem szerint kevés olyan leendő vállalkozó van, aki rendelkezik egy vállalkozás indításához szükséges mennyiségű és minőségű információval, és tényleg végigszámolja a fentieket. Ha csak párat (és a családjukat) megmentek közülük a csalódástól, bukástól, anyagi csődtől, már megérte a cikket megírni.

“Mennyit kérjen a munkájáért egy kezdő vállalkozó? Avagy miért kerül X Ft-ba egy weboldal?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Szűcs Ádám cikkeit szoktam nézni, érdemes és ajánlom! S mivel a vállalkozások 75-80 %-ának még weboldala sincs, nemhogy megfelelő marketinget tudna összeállítani, pedig az interneten történik a kommunikáció, s legfőképpen a videó kommunikáció, ami ma még újdonságnak számít sok embernek, pedig tény! Én magam is sok mindenben tudok segíteni, hisz olyan eszközrendszert tudok bemutatni, amely csak egy cégnél érhető el együtt a világon, a legalacsonyabb áron és a leghatékonyabban.

  2. Egy dologban hibásan reflektál a cikk. A magasabb weboldal árnál inkább előrébb hoztam volna az egyedi fejlesztést, egyedi igényeket, és a végére hagytam volna a magasabb profitot. Feláll a szőr a hátamon, mikor az árajánlatomat versenyeztetik egy “olcsó” árajánlattal, és a megrendelő nem érti. Aztán hosszan kell magyaráznom, hogy miért annyi az annyi, hogy milyen egyéb dolgokat raktam bele az árba. És végezetül mikor megkérdezik az “olcsó” árajánlatot adó céget az általam felsorolt plusz szolgáltatásokról, jön a válasz, hogy azt majd megbeszéljük, meg ráér később. Nem egyszer kellett már olcsó weboldalakat helyreraknom, optimalizálnom, feljavítanom.
    Egyébként a cikk teljesen megállja a helyét, jók a számolások, és sajnos a szomorú konklúzió is életszerű, hogy tisztességes, lejelentett munkával 124.000 Ft megtermelésével 0 Ft a havi fizetés…

  3. Köszönöm a hozzászólásodat!

    Éppen azért vettem előre a sok profitot, mert én is számtalan drágán elkészített – ám hasznot nem hozó – weboldallal foglalkoztam már. 🙂 Illetve én tényleg sokallom a sokszor 150-200 000 Ft-os árajánlatot egy céges weboldalra. Egy egyedi fejlesztésű portál nyilván többe kerül, de egy céges weboldalnak nem szabad ennyibe kerülnie.

    És itt persze előjön az örök szakmai vita: mi a jobb? Az egyedi fejlesztés vagy a WordPress? Mindenkinek megvannak a maga érvei, mindkét megoldás egyaránt elfogadható végeredményt ad. 🙂

    Sajnos a szakmánk megítélését rendesen aláássák a
    …a feketén dolgozók
    …a kóklerek
    …a főiskolások
    …a szomszéd Pistike
    …a szélhámosok.

    Az ő ügyfeleik rossz hírét viszik a szakmánknak, így a tisztességes vállalkozóknak nehezebb megélnie.

Szólj hozzá!

A honlap cookie-kat használ. Részletek

A hatályos jogszabályok alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ és tárol a számítógépén. Ha ezt nem szeretné, akkor a böngészője megfelelő beállításait használva tiltsa le a cookie-k tárolását, vagy zárja be a weboldalt. Mik azok a cookie-k? Hogyan tudja tiltani a tárolásukat? Hogyan kezelem a személyes adatokat? Mindenre választ ad a részletes adatvédelmi és cookie tájékoztatóm.

Bezárás