Árképzés hiba (sok matekkal)

Minap írtam egy termék forgalmazójának:
„Érdeklődni szeretnék (egyelőre abszolút elméleti szinten), ha vennék többet a „TERMÉK”-ből, mennyi kedvezményt tudnál adni? Van erre valami kidolgozott rendszer, hogy x darabtól ennyi %, stb.?”

Jött is a válasz 1,5 órán belül:

• „1. kedvezmény kategória: 6-10 db vásárlása esetén: 15%
• 2. kedvezmény kategória: 11-25 db vásárlása esetén: 20%
• 3. kedvezmény kategória: 26-50 db vásárlása esetén: 25%
• 4. kedvezmény kategória: 51-100 db vásárlása esetén: 30%
• 5. kedvezmény kategória: 101-200 db vásárlása esetén: 35%
• 6. kedvezmény kategória: 201- db vásárlása esetén: 40%”

Így soha ne adjunk kedvezményt! Egy kis matekkal megmagyarázom miért.

Akkor számoljunk. NAGYON sokat.
Az árakat megváltoztattam, hogy véletlenül se legyen felismerhető milyen termékről van szó.

Mennyit kell fizetnem, ha 6, 10, 11, 25, stb. darabot veszek? Az egyszerűség kedvéért 1 000 Ft-nak veszem egy termék árát. A végkövetkeztetést nem változtatja meg a termék ára.

Megnéztem, hogy egy-egy kedvezmény kategóriában mennyi lenne a minimálisan és maximálisan elkölthető pénzmennyiség.

Megdöbbentő eredményt kaptam:

Mit láthatunk a táblázatból?

• Ha 25 helyett 26, vagy 50 helyett 51, vagy 100 helyett 101, vagy 200 helyett 201 terméket veszünk, akkor szép haszonra tehetünk szert csupán azzal a döntésünkkel, hogy egy kedvezmény kategóriával feljebb lépünk.
• Az utolsó előtti oszlopban látszik, hogyha – PLUSZ 1 termék vásárlásával – átlépünk eggyel magasabb kedvezmény kategóriába, akkor ez az 1 termék mennyibe kerül. Az utolsó oszlopban látható szám azt jelzi, hogy külön az a PLUSZ 1 termék mennyi eredeti árú termékbe kerül. Látható, hogyha pl. 200 helyett 201 terméket veszek, akkor az eladó bukik [9,4x a termék eredeti ára] összeget.
• Az előző mondatot megfogalmazhatom máshogy is:

Mit látunk? Ha 200 terméket veszek, két „választási” lehetőségem van, hogy jobban járjak:

1. Azt mondom, hogy inkább 201 terméket veszek, és nyerek 9,4 eredeti árú terméket.
2. Azt mondom, hogy a 200 termék helyett veszek 217-et, és ezért csupán [0,2x a termék eredeti ára] összeggel kell többet fizetnem, mintha maradtam volna a 200 termék megvásárlásánál. Azaz 1/5 eredeti termék áráért kapok 17 db-ot pluszba. Azaz felszorozva: a befizetett összeg nyolcvanötszörösét kapom a befizetésért. Megéri? 🙂

És ugye akkor még nem számoltam azzal, hogy igazából NEM 9,4 terméket nyerek, mert 200 terméknél már csak 65%-ot fizetek egy termékért, azaz nem a termék eredeti árához kellene hasonlítani a nyereséget, hanem a termék előző kedvezmény kategóriában aktuális árához. De nem akarom tovább bonyolítani, látszik, hogy az értékesítő vagy a hasára ütött, amikor a darabszámokat és a százalékokat leírta, vagy nem gondolta át teljesen a dolgot.

Pedig elég lett volna egy grafikont húznia, hogy lássa, nem minden PLUSZ EGY darab termék eladásánál növekszik az árbevétele, bizony több hely van, ahol (egyre) komolyabbat bukik:

Mi a megoldás? A sávos értékesítés!

Nagyon egyszerű a megoldás:
6 db termék vásárlása esetén ne MIND A 6 termék árát csökkentsük, hanem csak a 6. termékét! 11 termék vásárlása esetén ne mind a 11 termék legyen kedvezményes árú, hanem csak a 11.! És így tovább, és így tovább. Ha azt mondta volna a kereskedő, hogy

• az első 5 termék ára: 1 000 Ft (100%),
• a 6-10. termék ára 850 Ft (15% kedvezmény),
• a 11-25. termék ára: 800 Ft (20% kedvezmény),
• a 26-50. termék ára: 750 Ft (25% kedvezmény),
• az 51-100. termék ára: 700 Ft (30% kedvezmény),
• a 101-200. termék ára: 650 Ft (35% kedvezmény),
• a 201. és minden további termék ára: 600 Ft (40% kedvezmény),

akkor a következőképpen alakul a fenti táblázat és grafikon:

Látható, hogy egyik kategóriaváltásnál sincs olyan, hogy a kereskedő bukik. Azonban megszűnt a „200-at, 201-et, vagy 217-et vegyek?” dilemma. A kedvezményen kívül nincs extra „ha így döntök jobban járok” nyereség, azaz a kereskedő nem veri át magát:

Nézzük, hogyan alakul az árbevétel, az értékesített darabszám függvényében:

Végig növekszik. Ugye, hogy jobban néz ki? 🙂

Végül két összehasonlítás, hogy a helytelen és helyes árképzésnél hogyan alakul egy-egy termék ára, illetve egy-egy bizonyos mennyiségnél az árbevétel.

A vízszintes tengelyen az értekesített termék-darabszám található. Szemben a helytelen árképzéssel, helyes árképzés esetén mindvégig magasabb marad az egy termékre eső bevétel.

A vízszintes tengelyen az értekesített termék-darabszám található. Min. 6 termék eladásakor (1-5 termék eladása esetén egyenlő) minden esetben több bevételre tehetünk szert a helyes árképzés segítségével.

A fenti számítás a cikk elején idézett feltételekkel (és olyan termékkel, amely elbír akár 40% kedvezményt) igaz. Minden kedvezményrendszer más és más, és egyedi számítást igényel. A cikkem csupán gondolatébresztő céllal íródott.