2024 legviccesebb és legmegdöbbentőbb megkeresései, mondatai

2020 óta tudatosan gyűjtöm a munkám során elhangzott vicces, megdöbbentő megkereséseket, kifogásokat, mondatokat. Íme sorban az 5. szilveszteri összeállításom!

Korábbi listák:

FONTOS MEGJEGYZÉS!

Nem célom megbántani senkit. Az alábbi listán lehetnek olyanok is, akik végül ügyfeleim lettek. De ami vicces, vagy megdöbbentő, azt kár lenne megtartani magamnak – hiszen úgyis mindjárt itt a szilveszter! 🙂 Név nélkül adok közre mindent, hogy semmiképpen ne legyen azonosítható az, akitől származik. Természetesen azon sem lepődnék meg, ha néhány esetben az én (néhol) szarkasztikus válaszom kerülne másvalaki hasonló listájára. Vágjunk is bele!

Mutatom az idei gyöngyszemeket:

Dőlt betűvel írom az eredeti megkeresést, majd utána következik az eredeti (vagy éppen el nem küldött, csak gondolt) válaszom vagy megjegyzésem.

„Nem tudok éppen beszélni, mert sajtokat válogatok egy áruházban!”
Ezt a kifogást sem hallottam még, pedig sok ezer telefonbeszélgetést megéltem már.

„Szerencse bevétel”
„Nos, a ……oldal ügyében nagyon sokat tudna segíteni, ugyanis az egész hosszabb ideje szerencse bevétel alapon működik, vagy inkább úgy sem. A 2023-as év volt eddig a mélypont, de amúgy Jófogáson hirdetve sem keltek el a termékek. Amellett, hogy a válság idején az eladó luxus termékekre nemigen költenek, nem talál rá az a kevés vevő sem a weboldalra, nem beszélve a bankártyás fizetés hiányáról. Ha valami csoda folytán érkezik szerencse jövedelem, majd értesítem.” – Végül nem lett ügyfél, részletesebb választ sem küldtem neki, mert nem láttam értelmét. Talán nincs igény a szolgáltatásra. Amúgy meg egy jól felépített rendszerrel fel lehet építeni egy sikeres vállalkozást, és nem a szerencsén fog múlni a bevétel.

„Megláttam a polcon a könyvedet.”
Lett idén egy ügyfelem, aki azután kért ajánlatot, hogy egy korábbi ügyfelemnél volt, és ott meglátta a könyvemet a polcon. Imádom a sztoriját. 🙂

„Noreply cégtől rendeltem”
Felhívott egy úriember, hogy a Noreply cégtől rendelt, de nem kapta meg a terméket. Pedig a barátja később rendelt, és már megkapta. Nem volt egyszerű elmagyarázni neki, hogy azért mert írtam a noreply@ e-mail címekről, attól még nem én vagyok a cég, akit keres. Persze mondhatjuk, hogy mi történik azzal, aki kiáll a sarokra (értsd: cikket ír ilyenről), de akkor is. 🙂

„Na szia, kevés a pénz!”
Így indított egy ember egyből, ahogy felvettem a telefont. Mint kiderült, nem jön neki Adsense-ből annyi, mint amennyit szeretne.

„Várom, hogy januárban tárgyaljunk.”
„Az imént bejelentettük a másik cégnek, hogy nem velük fogunk dolgozni. Várom, hogy januárban tárgyaljunk, megállapodjunk.” Még 2023. október végén beszéltem egy – akkor még – érdeklődővel. Akkor nem volt szabad kapacitásom, de ígértem, hogy január elején keresem. A beszélgetésünk másnapján írta az idézett e-mailt. Így is lett, végül 2024. januárjában megkezdjük a közös munkát.

„A szokásos karbantartás miatt kereslek!”
Az idei egyik kedvenc megkeresésem. A poén az benne, hogy a weboldalt 7 éve készítettem, és azóta se nyúltunk hozzá. Volt az oldalon már minden, meglátszott rajta a karbantartás hiánya.

„Néha nudizni is járok!”
„Néha nudizni is járok (szeretek meztelen fürdeni, szaunázni, sétálni, napozni), bár ezzel nem szoktam „sokkolni” az embereket.” Egy kedves (férfi) ügyfelem írta, amikor beszélgettünk a közös hobbinkról (ami a túrázás). Hirtelen meglepődtem, nem szoktam ilyen tartalmú leveleket kapni. 🙂

„Dolgozol még?”
„Korábban már többször is segítettél nekem a WP oldalaim kapcsán, most megint van néhány, ahol hibák jöttek elő.
Dolgozol még? Foglalkozol még ilyen dolgokkal?” A válaszomban megnyugtattam, hogy jó pár évig nem tervezem se a szakmaváltást, se a nyugdíjazást…

„Veszek pár kütyüt a Temu oldalról…”
„És még arra jutottam veszek pár kütyüt a Temu oldalról ami ott 490 Ft az itthon 4 900 Ft és szerintem ugyanaz… Én nem pénzt kérek érte, hanem ajándék lesz így reklamálni sem lehet majd.” Így is hozzá lehet állni a dolgokhoz. Kérdés, hogy érdemes-e.

„Köszönöm ilyet nem játszom, hogy én fizetem a továbbképzésedet.”
Egy érdeklődő írta arra vissza, hogy felajánlottam egy feladat kapcsán, hogy egy órában (nem többen) utánanézek a problémájának, amire jó eséllyel fogok találni megoldást. Nem lett ügyfél.

„A feleségem mellett nehéz.”
„Hallod, nagyon úszok a feladatokkal. Amikor leülök a géphez, hogy végre foglalkozok az oldallal egy kicsit, akkor sem tudok. A feleségem mellett nehéz haladni. Mondom neki maradj már kicsit csöndben. Mire ő: De megígérted, hogy megyünk a lovardába! Mondtam neki, rendben, de ott beülök a kávézóba a Wi-Fi miatt, és dolgozok!” Na ezt így egy szuszra darálták le egy Google Meet hívásban, amikor a weboldalra feltöltendő szövegekre terelődött a szó. 😀

Ha nem költségelhető, nem veszek. Ja de.
Volt A sikeres online vállalkozás építőelemei című könyvemre egy kampányom, amely keretében 3 000 Ft-ért lehetett megvenni az eredeti ára helyett. Jött egy levél Párkányból (Szlovákia), hogy venne, de nincs magyarországi címe. Én meg a közösségi adószám hiánya (okkal nincs) miatt nem tudok oda számlázni, ezért eladni sem tudok. Azt mondta az érdeklődő, hogy akkor nem kéri, mert el szeretné számolni költségként. Igen, a 3000 Ft-ot, egy könyvet. Végül nem vett, majd pár nap múlva megrendelte és kifizette egy itt élő ismerőse. Szóval annyira mégsem volt fontos a költségelés. Nem úgy később, amikor tanfolyamot vett volna tőlem, azt ismerősén keresztül se vásárolt sajnos.

„Megöregedtem”
Nem vicces, aranyos sztori. Egyik, ~7 év után leiratkozó olvasóm így köszönt el tőlem:
„Egyszerűen, megöregedtem. (72) Azt hiszem már nincs szükségem weblapra.” Köszönöm az eddigi követést!

Egy másik Ádám
A könyvrendelésnél így kérte egy Ádám a dedikálást: „Druszám”. Első ilyen dedikálásom, pedig nem az első Ádám vásárlóm.

Szia uram, fürjtojás érdekes lehet számodra?
Magamban ez villant fel, amikor kaptam egy ilyen választ az árajánlatomra:
„Csak kp? Vagy új, bontatlan fürjtojásos tésztát, illetve forox robotokat a hozzá való stratégiával? Havonta hoznak neked 20-40%-ot biztonságosan.” Persze visszaírtam, hogy kizárólag pénzért dolgozok, de nem akartam feszegetni, hogy vajon miért nem magának csinál robotot, és a hasznából miért nem tud kifizetni… Nem is lett üzlet ebből. A tavalyi viccesek között írtam, hogy akkor meg laptopot akartak rámsózni.

Mindenki magából indul ki!
Legalábbis a következő sztorira csak ezt tudom mondani. Volt egy megkeresés, amit 99%-ra éreztem, hogy meg tudok oldani, de kész megoldásom nem volt rá. 3 munkaórával számoltam úgy, hogy az 1. óra végén látni fogom, hogy van-e esély a megoldásra. Ha erre simán nemet mond valaki, megértem. De ez a válasz jött: „Spóroltál nekem minimum 14 ezer x 3 óra azaz 42 ezer forintot, mert minimum így állítottad volna be, hogy az 1 órában elkezdted jó úton haladsz (felcsigázás behúzás) de még szükséges minimum 2-3 óra… Ha fixre írod 22-25 ezer akkor simán igent mondok, mert kb. 30 ezerre jön ki az órabérem ha leosztom a havi keresetet. De legalább jól szórakoztam és másnak ingyen is segítek majd ha valaki elakad ilyenben.” Hála Istennek nem szorulok ilyen „trükkökre”, amiről ír az illető. Ja, ugyanaz az ajánlatkérő volt, aki a fürjtojásos tésztával akart fizetni… Nem is dolgoztunk együtt.

Jelszókeresés 8750 Ft-ért.
Minden évben elhatározom, hogy számolni fogom azt a pénzt, amit azzal keresek, hogy a konzultáció elején jelszavakat keresnek az ügyfelek. Végül ezt soha nem tettem meg, de idén volt egy emlékezetes esetem: 35 perc ment el a különféle jelszavak előszedésével és/vagy új jelszó generálásával. Ez időarányosan 8750 Ft-be került az ügyfélnek. Meg plusz egy órába, mert nem végeztünk a maradék 25 percben emiatt a feladattal. Érdemes felkészülten (előre el van küldve, hogy mire – pl.: jelszavak – lesz szükség) érkezik a konzultációra!

„Nem szeretnék visszaélni a helyzettel”
Persze, hogy nem. Soha.

Elöljáróban: megértem, ha valakinek nincs pénze. Tudom sajnálni, mint embert, ha gondja van. Tényleg. De miért kell ajánlatkérésnél egyből ezzel terhelni? Miért érzik az érintettek úgy, hogy releváns információ ez a kapcsolatfelvételkor? Egyszerűen nem tartozik a másik félre (rám). Egyszerűen nem értem meg, hogy miért van az, hogy minden évben 1-2 alkalommal kiderül az, ha egy ajánlatkérő rákos, leukémiás, mozgássérült, néma, szegény nyugdíjas, stb. Ezek nagyon szomorú dolgok, de ezzel megpróbálni elérni kedvezményt és/vagy együttérzést: szánalmas. Mindenki döntse el maga, hogy mit bír el a gyomra. Az idei gyöngyszem:

„Elöljáróban szeretnék egy kényes dolgot elmondani. 55 000 Ft rokkantnyugdíjból élek. Jelenleg nincs munkám, így ennek függvényében tudok mozogni. Ez nagyon szomorú, de ez van. Magamat ellátom, nem szorulok segítségre. Csak meg kell húzni a nadrágszíjat, amíg nem lesz jobb… Ennek ellenére elszeretném küldeni a kérdéseimet. Kérlek csak nézdd át, mondj egy árat, aztán majd meglátjuk megtudom-e szerezni a pénzt. Nem szeretnék visszaélni a helyzettel !
Nyilván ez a munkád! Ebből élsz!”

Mondanom sem kell: nem lett üzlet.

Akinek majdnem adtam egy ingyenes konzultációt.
Utólag kiderült (25+ órát vásárolt végül), hogy nem szándékosan, de majdnem sikerült valakinek „kihúznia” belőlem egy ingyen online konzultációt. Történt, hogy a WordPress videók anyagom valamelyik csomagja mellé adtam egy kampányon belül ingyenes konzultációt is. Az egyik vásárló egyszercsak rámír, hogy szeretné a konzultációt. Megbeszéltük az időpontot, ami előtt ellenőriztem, hogy jár-e neki. És kiderült, hogy nem is olyan hozzáférést vásárolt, ami mellé járt az ajándék Google Meet megbeszélés. Meglepődtem, mert nem szokott átmenni ilyen próbálkozás nálam, de most majdnem sikerült…

Amikor nem én nyertem el egy munkát – de segítsek a nyertesnek.
Ezt szinte el sem hittem, hogy megtörténik. Felhívott egy srác, hogy xy domainre nem tud WordPress-t telepíteni. Mondtam neki, hogy akié a domain, írasson azzal nekem erről egy levelet. Ennek miértjéről itt írtam. A telefonbeszélgetés után írtam az ajánlatkérőnek, hogy mégis mire véljem, hogy elfogadott ajánlat nélkül hív tőle valaki, hogy segítsek neki. A válasza:

„Igen, én adtam meg az elérhetőséged, és hogy forduljon hozzád! Kérlek amire szüksége van, küldd el részére! Ő nyerte meg a weboldal tenderünket. Nem tudok ma telefonálni, mert tárgyaláson vagyok! Holnap tudunk beszélni!”

Egyébként a kérdéses domainhez nem volt hozzáférésem. Ezt jeleztem is az ajánlatkérőnek, ahogy azt is, hogy aki nem tud WordPress-t sem telepíteni, attól még nem késő megválni. Mielőtt nagyobb baj is lesz vele…

Nem mindenki elégedett az előző webesével:
Egy ügyfél véleménye, akinek az előző webese 3 hónap alatt sem csinálta meg a weboldalát, de a saját nevére regisztrálta a domaint: „Egy a lényeg, egy f*sszo*ó csinálta, és el lett k*rva a weboldal, mint a sz*r.”.

Amikor a nyúl hordja a vadászpuskát.
Jött egy ilyen ajánlatkérés: „Kérnék egy pontos árajánlatot, körülbelül 1M forint értékben keresünk weboldal készítést.” Mondtam, hogy nincs szabad kapacitásom (tényleg pont nem volt), mire a válasz: „Semmi gond, kérem egy árajánlatot tudna küldeni, csak referenciából későbbre?” Nem küldtem. Mindenki tudja, hogy miről szólnak az ilyen megkeresések.

Amikor mégsem gondolkozik addig az ügyfél, ameddig tervezte.
„Áh f*szom. Nem várok. Kezdjük, ha neked is jó!”

Ha tud válaszolni egy kérdésre…
Jön a telefon: „Ha tud válaszolni a kérdésre, akkor van egy megbízásom önnek!” Gyorsan elmondtam neki, hogyha tudok segíteni, akkor ajánlatot fogok adni. Mert így működik. Nem lett üzlet. De annál durvább összeesküvéselméletet mesélt arról, hogy valamilyen önkormányzati weboldalról hogyan tüntetett állítólag el valaki valamilyen fájlt, hogy ne látszódjon pár napig…

Nincs ügyfél – nincs probléma! Erre gondolt már?
Facebook-on benne vagyok egy könyvelőket tömörítő csoportban. Ott panaszkodott egy könyvelő, hogy akik megkeresik a weboldaláról, sokszor sokallják az árait. Nem lesz üzletkötés, ellenben sok időt eltölt ajánlatírással. Egy másik könyvelő büszkén kommentelte alá: „Nincs weboldalunk, nincs utcáról betévedő ügyfél!” No comment.

Amikor kötelező tárhelyet váltani!
Vannak esetek, amikor kötelező tárhelyszolgáltatót váltani. Az egyik ilyen az, amikor minősíthetetlen (kioktató, lekezelő) stílusban kommunikál a tárhelyszolgáltató, és a megoldást sem segíti elő. Akadt egy ilyen eset egy olyan szolgáltatónál, ahol ez mindennapos a Google vélemények szerint. Kicsit belecsömörlött a tulajdonos abba, hogy ő az ügyfélszolgálatos is, és ne a stresszt sem bírja igazán. A legfőbb érve ez volt, miután átvettem az ügyféltől a vele való kommunikációt egy piti beállítás miatt, majd elmagyaráztam neki, hogy kizárólag arra várok választ, ami a kérdés, de azt mellébeszélés nélkül: „Kérem, hogy vigyék el a szolgáltatást másik szolgáltatóhoz.” Úgy is lett!

„Ne vegye zokon…”
Ezt írta az előző sztoriban szereplő ügyfél a tárhelyváltás előtt közvetlenül: „Ne vegye zokon a kérdést, de nem dolgozik véletlenül annak a cégnek [megj.: akit ajánlottam tárhelyszolgáltatónak, és drágább árai vannak, mint amiről vált az ügyfél] ügyfélszerzésre?” A válaszom ez volt: „Minimális jutalékot kapok az ügyfelek után, ezt nem is titkolom. De higgye el, kerekítési hibának is kicsi ez az összeg az éves árbevételemben. Elvi kérdés, hogy olyannal nem dolgozok együtt, aki úgy beszél velem [megj.: ez a régi tárhelyszolgáltatóra vonatkozott], mint a kutyával (se kellene). Akár annak árán is, hogy drágábban veszek meg valamit.” Meggyőztem, szolgáltatót váltottunk.

Nem vicces, csak jóleső, amikor ilyet kapok:
„Tegnap este elolvastam a könyvedet a könyvírásról. Ismét leesett az állam, hogy milyen struktúrált vagy. Egy kívülálló azt gondolná, hogy több időt töltesz a tevékenységed adminisztrálásával, mint a valós alkotással, de én ismerelek már. Tudom milyen hatékonysággal dolgozol: lenyűgöző. A könyved tartalma is óriási, rendkívül lényegre törő és inspiráló. Kiválóan fogom tudni használni a sajátom megvalósításához, és fogok kérni tőled bizonyára pár mozzanatnál támogatást.” Köszönöm! Megjegyzés: A „Könyvírás: az ötlettől a kész könyv értékesítéséig” című e-könyvemről írt.

„Na nagy vita lett ebből”
Amikor miattam veszett össze valaki a feleségével (aki elvileg utalt volna), megrendelés után: „Szia. Na nagy vita lett ebből a dologból. Nem utalta át, és mivel ne legyen ajtó csapkodás én se utaljam, mivel egy számlán vagyunk. Azzal a cím szóval, minek ilyen h…. re költeni. Ne haragudj rám ezért. Ha esetleg ebből valami károd keletkezett akkor azt természetesen kompenzalom. Mégegyszer elnézést. További szép napot!”

„Lekértem a ChatGPT-ben, hogyan megy ez”
Jött egy ajánlatkérés, ahol az igénylistát ez előzte meg: „Egy jövő heti egyeztetés lesz, ha esetleg vállalod a munkát, arra el kellene jönnöd egy egyeztetésre. És mennyiért? Lekértem a ChatGPT-ben, hogyan megy ez, ezt írta, de te lehet hogy másképp csinálnád… Elnézést a fentiekért, mert te tapasztalt vagy, igazából csak azt szerettem volna jelezni, hogy a landing page-nél az is lehet majd a vevő megmondja jövő héten, hogy pontosan mit akar, mert azt írta:”

„Lakást keresek!”
Jött egy hívás, így indult:
– Jó napot, lakást keresek!
– Én meg préselt érméket, de weboldal készítéssel foglalkozok. Miben segíthetek?
Aztán megbeszéltük, hogy téves számot hívott.

Konkurensek, pályatársak

Nem szeretem a pályatársak „kipécézésére” épülő kommunikációt, de volt idén pár olyan eset, amikor jót nevettem.

Facebook hirdetésként jött, hogy az egyik webdesigner szeretne egy porszívót, majd alatta megírja, hogy segít kitűnni a vállalkozásomnak a tömegből. Ha neki is csak úgy sikerül, hogy leírja, hogy még porszívóra sincs pénze, és ha tudna venni, akkor tisztább lenne az otthona (új ablakban a hirdetés), akkor nem tudom mit tud az ügyfeleinek adni. John Lennon szájából jobban hangzott ez: „Leülök és írok magamnak egy úszómedencét.”
Egyik pályatársam küldte hírlevélben: „2023-ban kb. 340 napot dolgoztam, de hálistennek úgy néz ki megérte, mert most eltudok menni Thaiföldre 3 hétre.” – Hát szerintem nem érte meg. Valami nagyon nem kerek, ha 135,9 milliós árbevétel és 57,4 milliós eredmény mellett 5 éve nem nyaralt nagyobbat. Az sem hangzik számomra túl jól, hogy 340 napon kellett dolgozni 365-ből ahhoz, hogy elmehessen 3 hétre Thaiföldre. Kedves Pályatárs! Ha visszajut hozzád ez az írásom, üzenem: pihenj és utazz többet, nem éri meg széthajtani magadat. 🙂

Termés a privát életből

„Hová kell csöngetni?”
Várom a GLS futárt, csörög a telefonom. Felveszem:
– Üdvözlöm, Szűcs Ádám vagyok.
– Jó napot, Szűcs Ádámot keresem.
– Jó napot, én vagyok.
– GLS futár vagyok, és azért hívom, hogy hová kell csöngetni?
– Ha a ház előtt van, akkor kimegyek.
– Igen, itt vagyok.
Nem kérdeztem meg tőle, hogy miért nem ezzel kezdte. Döbbenet.