Online marketing kérdés: Mennyit költsek hirdetésre?

Rendszeresem felteszik az ügyfeleim a címbeli kérdést. Összefoglalom a legfontosabb szempontokat a megfelelő költségkeret megállapításához.

Mitől függ az elköltendő hirdetési keret mérete?

Többek között az alábbi szempontok lehetnek költség-befolyásoló tényezők:

Mi a cél?

Nagyon nem mindegy, hogy a hirdetés célja azonnali vagy távoli bevételszerzés?

Célok lehetnek:

• Hírlevél feliratkozás.
• Vásárlás. (kis vagy nagy értékű tétel?)
• Telefonhívás.
• Kapcsolati űrlap kitöltése.
• Azonnali vásárlás konverzió (pl.: duguláselhárításnál).
• Cikk promótálása márkaépítési vagy olvasószerzési céllal.
• Stb.

Ki a célközönség?

A hirdetési célközönségtől függően is érdemes átgondolni a hirdetési költségeket.

Új embereket akarunk bevonzani, vagy már korábbi látogatókat, érdeklődőket akarunk visszacsábítani (remarketing)? Ha mindkettő fontos cél, érdemes a költségkeretet megosztani 80-20%-os arányban.

Mennyire letesztelt a hirdetés, és ami utána fogadja az érdeklődőt?

A hirdetés már „jól be van járatva”, le van tesztelve A/B tesztekkel, vagy a költségbe az optimalizálás díját is bele kell számolni?

Mit „bír el” a marketingterv vagy az árrés?

• Ha olyan terméket vagy szolgáltatást hirdet, amin kicsi az árrés, ki kell számolni, hogy megéri-e egyáltalán hirdetni. Vagy éppen azt, hogy mennyivel kell(ene) az árat emelni, hogy megérje.
• Ha az árrés „elbírja” a hirdetést (profitábilis), akkor hoz annyi profitot, amennyiért megéri?
• A fentieknél fontos szempont, hogy az „első körben” kell profitábilisnak lennie (nem feltétlenül!) a rendszernek, vagy a vásárlók/feliratkozók be lesznek terelve egy értékesítési tölcsérbe, ahol végül ügyfélélettartam-érték szinten válik a vállalkozás nyereségessé a hirdetések által?

Hol fog futni a hirdetés?

• Ott, ahol a célközönség is megtalálható?
• Meg van határozva a pontos vevői profil (akár konkurensek követőire hirdetve, ha még nincs saját adatbázis)? Ha nincs, és pl. szörfdeszkát hirdet „hetveneseknek”, akkor az bizony pénzégetés lesz.

Egyéb szempontok, amelyek hatással lehetnek a hirdetési költségre:

• A hirdetést magunk kezeljük, vagy fizetünk a kezelésért egy ügynökségnek? Ha utóbbi: a díjuk belefér a büdzsébe?
• Mennyi árbevételt akarunk elérni? Vagy inkább: mennyi profitot? Mennyi egy átlagos vásárlás értéke, vagy egy átlagos vásárláson keletkező profit? Egyáltalán van akkora – fenntartható – célközönségünk, akikkel ez a cél megvalósítható?
• Skálázható, ami a hirdetés végső célja? Ez azért fontos kérdés, mert alapigazság, hogy amíg pluszos és megéri, addig „bármennyit” érdemes elkölteni hirdetésre, hiszen a végén úgyis több lesz. De ha pl. konzultációt árul, akkor az nem skálázható a végtelenségig, hiszen van egy felső korlát, aminél több konzultációt nem tud eladni.
• Mekkora a konverziós arány? Hogyan tudjuk ezt feljebb vinni? Azaz: mennyi hirdetésmegtekintőből lesz 1 látogató, és mennyi látogatóból lesz 1 vásárló? Ő mekkora árbevételt fog eredményezni? Mennyi vásárlás kell, hogy elérjük a bevételi célunkat?
• Az előző ponthoz kapcsolódóan: A weboldal jó felépítésű, vagy át kellene alakítani, hogy jobban konvertáljon?
• A hirdetés a weboldal főoldalára mutat? Ez a legtöbb esetben rossz megoldás, jelentősen csökkenti a konverziót. Sokkal jobb megoldás egy ún. értékesítési oldalra irányítani a hirdetésből a látogatókat. Ha pedig webáruháza van, ott sem a webáruház főoldalát lehet a legköltséghatékonyabban hirdetni, hanem a legjobban fogyó 10-30 terméket, külön hirdetésekkel, tűpontosan meghatározott célközönségre célozva.

Mégis mennyit költsek hirdetésre?

A 7blognak van egy remek kalkulátora, amely a mérhető adatok kitöltése után megmutatja, hogy mennyit kell hirdetésre költeni.

Véleményem szerint amíg profitábilis, sőt ezen túl „meg is éri vele foglalkozni”, addig a határ a csillagos ég. Hiszen ha sikerül egy olyan gépezetet kialakítani, amely pénzt termel, mi okból ne fusson mindig? Csak a fentiek alapján alaposan végig kell gondolni, hogy a pénz ne folyjon el sehol feleslegesen.