2016-ban átlagosan hetente írtam egy-egy cikket ide is, és a WordPress videós oldalamra is. Ez elég sűrű volt, illetve akkor is volt már több mint 1400 cikkem, ezért úgy gondoltam, hogy nem probléma a Google szemében, ha a cikkeim gyakoriságát visszaveszem 2017-től 9 nap/1 cikk-re (mindkét oldalon, azaz 4,5 naponta írok átlagosan egy cikket), de a cikkek hosszára megpróbálok jobban odafigyelni, kevesebb „kitöltő” cikk legyen, és inkább minőségibbek legyenek a tartalmaim.
Nézzük ezt először számszerűen:
Magyarázat: OW: olcsoweboldal;WP: wordpress.video.hu oldalam.
- 2016-ban (dec. 22-ig) OW-n 48 cikk (12 255 szó) született, a WP-n pedig 68 cikk (14 416 szó).
- 2017-ben (dec. 22-ig) OW-n 38 cikk (11 714 szó) született, a WP-n pedig 52 cikk (14 466 szó).
Azaz OW-n cikkenként átlagosan a 2016-os évhez képest 20,74%-al, WP-n 31,22%-al hosszabb cikkeket írtam.
Az eredmény:
Megjegyzés: tisztában vagyok vele, hogy nem csak a minőségibb cikkeken múlnak az eredmények, de én hiszem, hogy ez is hozzájárul a sikeresebb évemhez.
- Az WP oldal összlátogatószáma ~52%-al, az OW-é pedig ~35%-al nőtt.
- Elégedettebb lettek az olvasóim, jobb visszajelzéseket kaptam.
- Az olcsoweboldal.hu-n 2016-hoz képest 8,37%-al nőtt az adott évben megjelent cikkeim összesített olvasási ideje. Azaz hiába lett darabszámra ~21%-al kevesebb cikkem (szószámra csak 4,4%-al – lévén, hogy minőségibb tartalmat állítottam elő), mégis többet olvasták a cikkeimet, mint egy évvel korábban.
- Az éves árbevételem ~33%-al nőtt.
Összefoglalva: véleményem szerint abszolút megéri hosszabb cikkeket írni. Pozitív hatással van az olvasási időre (elköteleződés), illetve az árbevételre is, hiszen még inkább szakértővé válik valaki, hogy hosszan publikál a blogján.
Apropó, hosszúság: A fenti adatokban lévő számok alapján egy 210-310 szavas cikk hosszúnak tűnik, de vannak sokkal hosszabb tartalmak is, amikor egy témakört A-tól Z-ig kivesézünk. A keresőoptimalizálásban ezek még többet nyomnak, mint a fent bemutatott példák. Ilyen cikkek írására sajnos ritkán van időm.
Példák hosszú, szakértői típusú cikkekre:
Természetesen nem kell minden cikknek olyan hosszúan lennie, mint amiről ebben a cikkben írok. De pár példa, hogy miért éri meg hosszabb, szakértői tartalmakat publikálni:
- 5900+ szavas tartalom, amivel 1. vagyok a Google-ben „időgazdálkodás” kifejezésre. Ez nem webes témáról szóló tartalmam, de mivel ez csak 1 oldalból álló tartalom, ezért nagyon büszke vagyok rá.
- 3500+ szavas cikk, amellyel 4. vagyok a Google-ben „wordpress vírusirtás” kifejezésre.
- 1975 szavas cikk, amellyel első vagyok a Google-ben „weboldal eladás” kifejezésre.
- 2900+ szavas tartalom, amellyel 2. vagyok a Google-ben „webáruház gyosítása” kifejezésre.
- 1850 szavas tartalom, amellyel 1. vagyok „bankkártyás fizetés integrálása” kifejezésre a Google-ben.
- 1300+ szavas cikk, amellyel 2. (és amúgy a 3. is ezzel a weboldallal) vagyok a Google-ben „wordpress karbantartás feladatok” kifejezésre.
- ~1000 szavas cikk, amellyel 2. vagyok „learndash videó” kifejezésre a Google-ben.
- 800 szavas cikk, amellyel 1. vagyok „weboldal forgalom visszaesés” kifejezésre a Google-ben.
Képeken a fentiek:
Stb, sok példám van a hosszú cikkek hatékonyságára.
Megjegyzés:
A fenti példák némelyike egyébként rövidnek számít az igazán hosszú (3000+ szavas) tartalmak világában.
A cikkben taglaltakkal foglalkozik egy kicsit más megközelítéséből Neil Patel ~4200 szavas angol nyelvű cikke.