Biztonsági mentések tesztelése, és ennek fontossága

Járjuk körbe egy kicsit, hogy miért nem érdemes ott megállnia a biztonságos weboldal üzemeltetésre való törekvésnek, hogy rendszeresen csinálunk biztonsági mentést.

Mi a weboldal biztonsági mentés?

Legtömörebben talán így lehet megfogalmazni: egy olyan állomány, amelyből szükség esetén a weboldalnak a mentés készítésekor fellelhető állapota maradéktalanul visszaállítható. WordPress weboldalak esetében egy biztonsági mentés minimum a fájlok TELJES mentéséből, illetve a MySQL adatbázis exportjának összességéből áll. De ez csak a minimum. Részletesebben a biztonsági mentés készítéséről szóló oktatóanyagomban beszélek a biztonsági mentés lépéseiről.

A témáról már több cikkem is született korábban, ezekből részletesebben is lehet tájékozódni a mentés fontosságáról.

Miért és hogyan kell tesztelni a biztonsági mentést?

Miért kell időnként tesztelni a biztonsági mentés?

  • Előfordulhat, hogy a biztonsági mentést tartalmazó zip fájl megsérült.
  • Előfordulhat, hogy a MySQL export nem volt sikeres, így nem használható.
  • Előfordulhat, hogy az FTP-n keresztül történő fájllementés nem volt 100%-os.
  • Előfordulhat, hogy azt hisszük: elmentettük a mentést, de mégsem.
  • A mentésre használt technológia nem megfelelő (pl. már nem működő bővítményről hisszük, hogy teszi a dolgát).
  • Stb.: Számtalan okból válhat használhatatlanná egy mentés.

A fentiekre jobb ha egy teszt során derül fény, mintsem élesben szembesülünk vele, hiszen akkor minden további nélkül készíthetünk egy működő biztonsági mentést a weboldalunkról. Ha ugyanis szükség esetén nincs használható biztonsági mentés, az kellemetlen és tanulságos sztorikat szokott eredményezni.

Hogyan kell tesztelni a biztonsági mentést?

A helyreállításra 4 fő irányt különböztetnék meg:

  1. Az eredetitől eltérő tárhelyre (ahol az eredeti domain felvették a tárhelyre, de nem lett mégsem odairányítva) felmásoljuk FTP-n a fájlokat, és beimportáljuk az adatbázist, majd a számítógépünk hosts fájljának segítségével „átverjük” a böngészőt, hogy a domaint megnyitva csak nálunk (a beállítást használó gépen) a teszt-tárhely nyíljon meg a domaint megnyitva.
  2. Egy nem használt domainen állítsuk helyre a weboldalt, méghozzá úgy, hogy a mentésből igazából weboldal klónozással állítjuk elő az mentéskori állapotot.
  3. Ún. localhoston, számítógépen létrehozott szerverkörnyezetben próbáljuk meg a helyreállítást.
  4. Az eredeti domainen, a működő oldal helyén végezzük a tesztet: ezt inkább csak azért hagytam itt, mert ez is egy (elméleti) lehetőség. De ugye ha nem működik a mentés, akkor nincs mentés a weboldalról, szóval nem ajánlott ez a módszer.

Ha a fentiek nem járnak hibával, és a mentett weboldalt 100%-osan sikerült helyreállítani a mentésből, akkor nincs gond a mentéssel. Ha hiba történt, és nem orvosolható egyszerűen, akkor érdemes készíteni egy aktuális biztonsági mentést, majd az abból való helyreállítást tesztelni.

Milyen gyakran érdemes megcsinálni a mentés tesztelését?
Gyakran változó oldal mentéséből akár havonta is lehet csinálni teszt-helyreállítást. Havi 1-2 szöveges módosítást „megélő” weboldalnál elég akár 6-12 havonta, vagy ritkábban.

Nem szeretne ezzel foglalkozni?
Megértem, nem tűnik túl izgalmasnak, ugye? A weboldal karbantartás szolgáltatásom keretében igény szerint az elkészített mentések teszt helyreállításával is foglalkozok. Bátran vegye fel velem a kapcsolatot!

Cikkértesítő

Ha nem szeretne lemaradni az új cikkekről, akkor iratkozzon fel az értesítőre!

Extra ajándékként rögtön elküldöm a 199 weboldal készítés hiba című cikksorozatom elérhetőségét!

Szólj hozzá!