Járjuk körbe egy kicsit, hogy miért nem érdemes ott megállnia a biztonságos weboldal üzemeltetésre való törekvésnek, hogy rendszeresen csinálunk biztonsági mentést.
Mi a weboldal biztonsági mentés?
Legtömörebben talán így lehet megfogalmazni: egy olyan állomány, amelyből szükség esetén a weboldalnak a mentés készítésekor fellelhető állapota maradéktalanul visszaállítható. WordPress weboldalak esetében egy biztonsági mentés minimum a fájlok TELJES mentéséből, illetve a MySQL adatbázis exportjának összességéből áll. De ez csak a minimum. Részletesebben a biztonsági mentés készítéséről szóló oktatóanyagomban beszélek a biztonsági mentés lépéseiről.
A témáról már több cikkem is született korábban, ezekből részletesebben is lehet tájékozódni a mentés fontosságáról.
- Miért csináljak mentést a weboldalamról? A tárhelyes csinál, nem?
- A biztonsági mentés fontossága és menete az online világban
- Biztonsági mentés, titkosítva! Hogyan?
- Weboldal biztonsági mentésének tárolása
Miért és hogyan kell tesztelni a biztonsági mentést?
Miért kell időnként tesztelni a biztonsági mentés?
- Előfordulhat, hogy a biztonsági mentést tartalmazó zip fájl megsérült.
- Előfordulhat, hogy a MySQL export nem volt sikeres, így nem használható.
- Előfordulhat, hogy az FTP-n keresztül történő fájllementés nem volt 100%-os.
- Előfordulhat, hogy azt hisszük: elmentettük a mentést, de mégsem.
- A mentésre használt technológia nem megfelelő (pl. már nem működő bővítményről hisszük, hogy teszi a dolgát).
- Stb.: Számtalan okból válhat használhatatlanná egy mentés.
A fentiekre jobb ha egy teszt során derül fény, mintsem élesben szembesülünk vele, hiszen akkor minden további nélkül készíthetünk egy működő biztonsági mentést a weboldalunkról. Ha ugyanis szükség esetén nincs használható biztonsági mentés, az kellemetlen és tanulságos sztorikat szokott eredményezni.
Hogyan kell tesztelni a biztonsági mentést?
A helyreállításra 4 fő irányt különböztetnék meg:
- Az eredetitől eltérő tárhelyre (ahol az eredeti domain felvették a tárhelyre, de nem lett mégsem odairányítva) felmásoljuk FTP-n a fájlokat, és beimportáljuk az adatbázist, majd a számítógépünk hosts fájljának segítségével „átverjük” a böngészőt, hogy a domaint megnyitva csak nálunk (a beállítást használó gépen) a teszt-tárhely nyíljon meg a domaint megnyitva.
- Egy nem használt domainen állítsuk helyre a weboldalt, méghozzá úgy, hogy a mentésből igazából weboldal klónozással állítjuk elő az mentéskori állapotot.
- Ún. localhoston, számítógépen létrehozott szerverkörnyezetben próbáljuk meg a helyreállítást.
- Az eredeti domainen, a működő oldal helyén végezzük a tesztet: ezt inkább csak azért hagytam itt, mert ez is egy (elméleti) lehetőség. De ugye ha nem működik a mentés, akkor nincs mentés a weboldalról, szóval nem ajánlott ez a módszer.
Ha a fentiek nem járnak hibával, és a mentett weboldalt 100%-osan sikerült helyreállítani a mentésből, akkor nincs gond a mentéssel. Ha hiba történt, és nem orvosolható egyszerűen, akkor érdemes készíteni egy aktuális biztonsági mentést, majd az abból való helyreállítást tesztelni.
Milyen gyakran érdemes megcsinálni a mentés tesztelését?
Gyakran változó oldal mentéséből akár havonta is lehet csinálni teszt-helyreállítást. Havi 1-2 szöveges módosítást „megélő” weboldalnál elég akár 6-12 havonta, vagy ritkábban.
Nem szeretne ezzel foglalkozni?
Megértem, nem tűnik túl izgalmasnak, ugye? A weboldal karbantartás szolgáltatásom keretében igény szerint az elkészített mentések teszt helyreállításával is foglalkozok. Bátran vegye fel velem a kapcsolatot!
Ajánlott cikkek:
A biztonsági mentés fontossága és menete az online világban
Weboldal biztonsági mentésének tárolása
Biztonsági mentés, titkosítva! Hogyan?
Milyen gyakran érdemes frissíteni egy WordPress weboldalt?
Domain használat, új tárhelyen
Súlyos webgalamb biztonsági rés (és megoldás)
Nem sikerült frissíteni a WordPress-t a legújabb verzióra?
WordPress-t használ? Mennyire régit?
