2016 a webáruházak éve lehet!

A KSH összesítette az előző évi adatokat, és meglepő eredmények születtek az e-kereskedelem területén. Tudta, hogy a saját weboldallal rendelkező vállalkozások csupán 25%-ánál lehet online terméket vásárolni, vagy szolgáltatást megrendelni? Elszomorító arány, és ironikus módon azt jelenti: nincs elég webáruház, hogy még nagyobb ütemben fejlődjön az online értékesítés volumene. A félreértések elkerülése végett: nem arról van szó, hogy a vállalkozások 25%-ának van weboldala, hanem arról, hogy AKINEK VAN, azoknak csak a negyede biztosítja az online vásárlás kényelmes lehetőségét! Micsoda pénzkidobás ennyi weboldalt fenntartani!

Tehát aki időben felismeri a fenti sorokban rejlő üzleti lehetőséget, annak nem késő akár a meglévő weboldala átalakításával – az értékesítési folyamatba azt bevonva – még több pénzt keresni, vagy teljesen új weboldallal, webáruház indításával a kiaknázatlan piacok felé venni az irányt!

HÓDÍT AZ E-KERESKEDELEM

Az információtechnológia rohamos fejlődése következtében a lakosság egyes csoportjai egyre fejlettebb „digitális írástudással” és internetelérhetőséggel rendelkeznek. A digitális kor igényelte változásokat jól szemlélteti, hogy az emberek a vásárlás terén is egyre jobban kihasználják az információtechnológiai eszközök nyújtotta lehetőségeket.

2015-ben a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 2,5%-kal részesedtek. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma: 2015-ben az árbevétel 229,2 milliárd forint volt, a 2010. évinek – folyó áron – közel ötszöröse.

A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan 38%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A Fekete Péntek – mint minden hasonló, karácsony időszakára eső kezdeményezés – is növeli az online vásárlás népszerűségét, hiszen évek óta az éves forgalom több mint harmada az utolsó negyedévben realizálódik.

csomagkuldo

Az online piac jelentős bővülésének hátterében a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszott. Egyre többen választják az internetet termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére. Az e-kereskedelemben rendszeresen (a felmérést megelőző 3 hónap adatai alapján) részt vevő lakosság aránya hazánkban folyamatosan emelkedik, 2015-ben 23% volt. (Az uniós átlag ennél még mindig jelentősen magasabb: 43%.) A rendszeres online vásárlók aránya a 16–75 éves nők és férfiak körében 21, illetve 25%.

A fogyasztók érdekekeit védő jogi szabályozás ellenére a vásárlók szemszögéből számos korlátja van a webes vásárlásnak.

  • Azoknak, akik legalább egy éve, vagy soha nem rendeltek az interneten keresztül, 2015-ben 87%-a vonakodott a látatlanban való vásárlástól, és a „hagyományos” boltokat részesítette előnyben. Több mint harmaduk az internetes vásárlás kerülése okaként az online fizetés és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos garanciák iránti bizalom hiányát is megjelölte. Azok, akik nem vásároltak interneten, úgy gondolják, hogy nem rendelkeznek megfelelő bankkártyával a lebonyolításhoz (24%), túl hosszú a kiszállítás ideje vagy problémás az áru átvétele (23%), valamint híján vannak a digitális jártasságnak (22%). Hazánkban a webáruházak iránt általában nagyobb fokú a bizalmatlanság az EU-28 átlagához képest. Azaz a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a bizalmatlanság szikrája se merülhessen fel a weboldalon/webáruházban való böngészés közben! Remek eszköz erre pl. egy szakmai blog, fénykép elhelyezése, kapcsolati- és cégadatok jól látható feltüntetése, extra garancia nyújtása. Erről remek cikket írt az OMA, ide kattintva el lehet olvasni.
  • Akik viszont éltek az internetes vásárlás lehetőségével, a legtöbbjüknél annak kapcsán merült fel probléma, hogy a kiszállítás az ígértnél több időt vett igénybe (4%), hibás terméket küldtek (3%), vagy jogorvoslatot kértek, de nem kaptak kielégítő választ (2%). Kisebb arányban fordult elő, hogy valaki csalás áldozata lett, vagy a megrendelés végső ára magasabb volt a feltüntetettnél (egyaránt 1%). A megkérdezettek 60%-a szerint panaszmentesen zajlott a vásárlás.

Az egyre magasabb fokú elektronizáltság nemcsak a vállalkozások belső folyamataira, hanem az értékesítési folyamatokra is hatással van. 2014-ben a vállalkozások 11%-ánál az árbevétel legalább 1%-a elektronikus kereskedelemből keletkezett. A nettó árbevétel 20%-a származott elektronikus értékesítésből. Ez az arány uniós összehasonlításban – az uniós átlagot (17%) meghaladva – az ötödik legmagasabb.

A hazai elektronikus kereskedelem 25%-a weboldalon, 75%-a elektronikus adatcserén keresztül realizálódott. Az arányok gyakorlatilag nem változtak az egy évvel korábbihoz képest. 2015-ben a saját honlappal rendelkező vállalkozások 25%-ánál lehetett terméket vagy szolgáltatást online rendelni, ennek hiánya az elektronikus kereskedelem terjedésének egyik hazai korlátját jelenti. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a cégek 56, a kereskedelemben 33%-a rendelkezett webes rendelési lehetőséggel.

A többi nemzetgazdasági ágban ennél alacsonyabb az arány. A megrendelések online követését – mint a vásárlók kényelmét és biztonságérzetét növelő szolgáltatást – a weboldallal rendelkező vállalkozások csupán 11%-a biztosította.

Forrás: KSH

Cikkértesítő

Ha nem szeretne lemaradni az új cikkekről, akkor iratkozzon fel az értesítőre!

Szólj hozzá!

*

code

A honlap cookie-kat használ. Részletek

A hatályos jogszabályok alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ és tárol a számítógépén. Ha ezt nem szeretné, akkor a böngészője megfelelő beállításait használva tiltsa le a cookie-k tárolását, vagy zárja be a weboldalt. Mik azok a cookie-k? Hogyan tudja tiltani a tárolásukat? Hogyan kezelem a személyes adatokat? Mindenre választ ad a részletes adatvédelmi és cookie tájékoztatóm.

Bezárás