A Facebook jelenség, avagy az információs társadalom átalakulása

A teljes cikk szerzője: B. Ildikó – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A rendszerváltás után, a 90-es évektől felgyorsult az élet a mobiltelefonok és digitális eszközök (pl.: fényképezőgép, videókamera) elterjedésével, a kereskedelmi televíziók és a rádióállomások térnyerésével, illetve a nyomtatott szakmai folyóiratok megjelenésével. Akkor még talán nem is sejtették az emberek, hogy ez csak valaminek, valami nagyobbnak, valami felfoghatatlannak az előszele, amit – ismerve a hatását – ma már így is hívhatunk: Facebook, vagy Facebook jelenség. Ez az egyetemi szobából indult szolgáltatás teljesen átalakította korunk társadalmát, emberi kapcsolatainkat, a szabadidőnket, szokásainkat.

Az alábbiakban szeretném összeszedni, hogyan hatott a XXI. század társadalmára a Facebook, hogyan „hálózott be” minket, így vonva be minket napjaink információs társadalmába. Így részben a személyes tapasztalataimat, részben az engem körülvevő ismerősök, barátok, rokonok észrevételeit osztom meg alább.

Személy szerint azért regisztráltam Facebookra, hogy az egyetemi csoporttársaimmal könnyebb legyen a kommunikáció, az általános és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos információáramlás.

De nézzük meg, mások hogyan használják napjaink legnépszerűbb közösségi oldalát, hogyan hatott az életükre! Az alábbiak egy részének örülök, egy részét pedig nem szeretem. Ennek ellenére megpróbálok szubjektív maradni.

I. Általános kommunikáció
Kezdjük a legegyszerűbbel, a mindennapos kommunikációval. Régen hagyományos módon – telefonon, személyes megkeresés útján – érintkeztek egymással a fiatalok, majd jöttek olyan közösségi oldalak, mint a MyVIP, IWIW, manapság pedig a Facebook lett a legfőbb kapcsolattartási forma, főleg, hogy a fiatalok népszerű chatelő programja, az MSN is megszűnt. Persze a kommunikáció terén van hátrány is: vannak, akik „elvből”, vagy más okból kifolyólag nem regiszrálnak Facebookra. Ők kiszorulnak a felület nyújtotta gyors és hatékony kommunikációból. Szarkasztikusan hadd említsem meg, hogy legalább nekik nem romlik a helyesírásuk a közösségi oldalon elterjed rövidítések és szlengek elterjedése miatt. Külön érdemes megjegyezni, hogy a korábban itthon úttörőnek és etalonnak számító IWIW-et annyira háttérbe szorult a Facebook mögött, hogy előbbi azóta teljesen meg is szűnt.

II. Hírek, hirdetések
Régen az emberek a híradóból tájékozódtak a világ eseményeiről, újságból a helyi hírekről, és pl. Expressz újságban hirdettek. Manapság az ismerősök megosztásaiból, az ún. „hírfolyamból”, helyi közösségek profiljából informálódnak, és specializált csoportokban történik rengeteg adás-vétel. Pl. „Baba-mama”, „Autó-motor”, de akár helyi szinten: „Csepeli adok-veszek” csoportok révén. A hírek ilyesfajta özönének fajsúlyos hátránya az, hogy nem mindenki tud reálisan szelektálni az olvasottak valóságtartalmát illetően, és sok álhír (pl.: híres emberek halálhíre) futótűzként terjed a Facebookon.

III. Szórakozás, kikapcsolódás
Régen Pesti Estből és különféle programfüzetekben nézték meg az emberek az aktuális hétvége elkövetkezendő eseményeit, jelen korunkban pedig Facebookon szerveződik rengeteg program, de ez érthető is, hiszen hosszas telefonálgatás, egyeztetés helyett csupán egy gombnyomás szükséges ahhoz, hogy jelezzük egy-egy eseményen való részvételi szándékunkat. És ezt nem csak a fiatalok, az idősebb korosztály is észrevette, és használja.

De a Facebookos korszak remek vívmányai közé tartozik az, hogy a specifikus „oldalak” és „csoportok” révén könnyen utánanézhetünk pl. kedvenc filmsorozatunk alkotóinak, előzeteseinek, vagy a szereplőknek. Vagy ha pl. egy kis humorra vágyunk, elég felmenni egy-egy Facebookon szerveződött vicces képeket/videókat/szövegeket összegyűjtő oldalára, és máris a témakör végtelen tárházával találjuk magunkat szembe. Sőt, a „hírfolyam” jó része is ilyen „haszontalan”, ámde vicces megosztásokból tevődik össze.

IV. Marketing, PR
Míg korábban tematikus folyóiratokból (pl.: BRAVO újság) tájékozódtak napjaink könnyűzenei szereplőinek új klipjeiről, rájuk vonatkozó pletykákról, addigra ezen a téren is a Facebook lett a piacvezető. Szinte minden híres embernek van saját, ún. „rajongói oldala”, amelyen bármilyen aktualitást közzé lehet tenni, és azt tíz- vagy százezrek kedvelik, azaz „lájkolják” egy-két óra alatt. Ezzel a tempóval egyetlen hagyományos sajtóorgánum sem tud versenyezni.

A cégek is sokszor jobban járnak, ha aktualitásaikat, legfrissebb cikkeiket a Facebookon teszik közzé, hiszen sokkal szélesebb kört érnek el, sokkal hamarabb, mint pl. egy saját weboldallal. Sőt, rengeteg weboldalon szerepel „Like” gomb, amellyel a weboldalon található üzenet vagy információ egy gombnyomással eljuttatható az összes ismerősünk felé. Olyat is láttam már, hogy Facebookon keresztül lehet rendelést leadni egy cég megcsinálta, hogy a termékeiből egy Facebookon működő webáruházat hozott létre, amelyen a Facebook profillal lehetett rendelni.

V. Egy téma köré gyűlt közösségek
Érdeklődik valaki pl. a sakkozás iránt? Remek, a Facebookon ezernyi, sakkozással foglalkozó csoport található, amelyben akár percek alatt is választ lehet kapni egy-egy felmerült kérdésre, problémára. Főleg, ha valaki angol nyelven beszél, akkor tényleg kitárul előtte a világ. Ebből kifolyólag érthető, hogy hagyományos egyesületek, klubok, ahol heti/havi egy összejövetel, rendezvény van, már nem olyan mérvadó egy-egy területen, hiszen egy ilyen néhány résztvevős, ritkán megrendezett találkozó egyszerűen nem ér fel a Facebook csoportok hatékonyságával. Természetesen a meglévő emberi kapcsolataink ápolása végett ezek is hasznosak, ám szerepük csökkent, inkább a kapcsolattartásra redukálódik. A Facebookon szerveződött csoportok további előnye, hogy kinyílik előttünk a világ, és könnyen szerezhetünk hasonló érdeklődésű ismerősöket, ezzel is elősegítve akár szakmai fejlődésünket, akár egy-egy területen való szakértővé válásunkat.

VI. Helyi közösségek, pl.: osztálytalálkozó
A múltban nagyon nehézkes volt egy-egy osztálytalálkozó megszervezése, manapság ez is sokkal könnyebb. Persze hozzá kell tenni, hogy mivel az idősek még messze nem képviseltetik magukat olyan számban a Facebookon, mint a fiatalok, ezért ennek az előnyeit inkább az új generáció tudja hasznosítani. Szóval régen postai úton – esetleg telefonon – keresték egymást a régi osztály- és évfolyamtársak, manapság sokkal egyszerűbb Facebookon megkeresni a „többieket”, és egy Facebook csoporton belül egyeztetni/szavazni az időpontról, a tervezett programról.

VII. A „kapcsolati háló” fogalma
Karinthy Frigyes Láncszemek című művében szerepel egy felvetés, amely szerint a Földön bárki bárkivel kapcsolatban áll, és maximum 5 emberen keresztül „elérik egymást”. Ez a hihetetlen hipotézis igazolódni látszik – hihetővé válik – azt figyelembe véve, hogy egy-egy átlagos Facebook felhasználónak 2-300 ismerőse is lehet, azaz kiterjed kapcsolati háló veszi körbe az információs társadalom résztvevőit, ez mindenképpen korunk „hozománya”, immáron ezt a kapcsolati tőkét is kihasználhatjuk mindennapi életünk, munkánk és hobbink során.

VIII. Az „élet nagy dolgai”
Minden ember életében van pár dolog, amely élete meghatározó eleme. Gondolok itt olyanra, mint pl.: Születés, ballagás, diplomaosztó, esküvő, nyaralás, vagy éppen egy sajnálatos haláleset a családban, ismerősi körben. A Facebook annyira behálózta az életünket, hogy ezen eseményeknél is rendre megjelenik, vagy éppen az események jelennek meg a Facebookon: Szüleink kitesznek arról képet, hogy megismerkedtek egymással, majd meghirdetik az esküvőjüket, utána pedig jön az áldott állapot megosztása, majd fotók az újszülöttről. A kis jövevény ahogy cseperedik, felteszi magáról aktuális érzelmi állapotát, gondolatát, vagy éppen ballagásról, diplomaosztóról képeket, videókat. Ha valami bánat éri (pl.: meghal az egyik nagyszülő), azt azonnal „posztolja” az „üzenőfalra”. Szomorú ezt így leírni, de sajnos ezek a tények, ilyen bensőséges dolgok is egyből a világ elé tárulnak az információs társadalomnak köszönhetően. Kifejezett hátrány, hogy az egyének nem foglalkoznak a személyes szférájuk és adataik védelmével. Gondoljunk csak arra, hogy milyen felőtlenség ország-világ elé kiírni, hogy éppen egy hétre elmegyünk nyaralni. Az ilyen felhasználói magatartással az információs társadalom a bűnözők „munkáját” is elősegíti.

IX. Bűnüldözés
Persze vannak további előnyei is a Facebooknak. Egyre több esetben sikerül bűnelkövetőket elkapni a segítségével. Hol a rendőrség, hol egyéb szervezetek tesznek ki egy-egy körözést, egy-egy tolvajt a nagyközönség elé, akik sokszor órákon belül felismerik az elkövetőt, sőt akár a tartózkodási helyük felderítésében is tudnak segédkezni. Olvastam olyanról is, hogy valaki az okostelefonjával készített fotókat „szinkronizálta” a Facebook fiókjával, azaz minden elkészült képet feltöltött egy csak általa látható Facebook albumba. A telefonját ellopták, majd a tolvaj elkezdett fotókat készíteni magáról, amely ugye feltöltődött ebbe a már említett mappába. A telefon jogos tulajdonos – ugyan a tolvaj „személyiségi jogait” megsértve – feltettem megosztásra a tolvaj képét, amelyet a közösség felkapott, és a sok ezer megosztás miatt órákon belül meglett az elkövető és a telefon is.

X. Hétköznapi problémák
Több olyat is láttam, hogy valaki olyan triviális dolgot, mint pl. egy zippzáros felkutatása, Facebookon próbált megoldani, sikerrel. A kiírást követően pár percen belül javasolt neki valaki a lakóhelyéhez közeli szolgáltatót. Persze ez a fajta „kommunikáció” sok esetben azt a reakciót válthatja ki az ismerősökből, hogy „kit érdekel, hogy te éppen zippzárost keresel, miért kell ezt mindenki tudtára adni?”

Jó, nem jó? Szeretem? Nem!
Mint mindennek, az információs társadalomnak, ezen belül dolgozatom témájának, a Facebooknak is van előnye és hátránya is. Az előnyeit feljebb kifejtettem, viszont az engem kifejezetten zavar, hogy míg régen a játszótéren játszottak a gyerekek, manapság iskola után/helyett naphosszat a Facebookon lógnak. Nem alakulnak ki igazi barátságok, a különböző helyzetekben feltöltött – beállított – képek miatt felszínes magamutogatássá silányul a közösségi életük, illetve az eltérő anyagi helyzetben lévők között pont emiatt tovább mélyül a szakadék. További hátrány, hogy az igazi barátságok helyett az a mérvadó a fiatalok körében, hogy ki mennyi „lájkot” kap egy-egy feltöltött képre/megosztásra, és akik esetleg nem olyan „menők”, azokat a való életben kiközösítik, amely következtében nem egy esetben kisebbségi komplexus alakul ki, depresszióssá válnak a tinédzserek, sőt ismert olyan eset is, amikor az életük eldobása mellett döntenek, öngyilkosságot követnek el az erre érzékeny fiatalok.

A teljes cikk szerzője: B. Ildikó – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Szerk.: Egy másik szemszögből a téma: https://media20.blog.hu/2015/09/07/7_dolog_amit_a_facebook_megvaltoztatott

Szólj hozzá!

A honlap cookie-kat használ. Részletek

A hatályos jogszabályok alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ és tárol a számítógépén. Ha ezt nem szeretné, akkor a böngészője megfelelő beállításait használva tiltsa le a cookie-k tárolását, vagy zárja be a weboldalt. Mik azok a cookie-k? Hogyan tudja tiltani a tárolásukat? Hogyan kezelem a személyes adatokat? Mindenre választ ad a részletes adatvédelmi és cookie tájékoztatóm.

Bezárás