Jön a karácsony, jönnek e-mailen az ünnepi jókívánságok, és persze vele együtt az elkövethető hibák száma is nő! Mert mint már tudjuk, nem csak a weboldal készítése előtt, közben lehet hibázni, hanem bizony az üzemeltetéskor is!
Milyen hibára utaltam a cikk címében?
Arra gondoltam, amikor egy vállalkozás úgy küld ki hírlevelet, hogy minden címzettet a CÍMZETT mezőbe tesz a levelezőrendszerben. A jó megoldás ugyanis az, ha minden címzettet a TITKOS MÁSOLAT (bcc.: Blind Carbon Copy) mezőbe teszünk. Ez a hiba akkor szokott előfordulni, amikor NEM hírlevélküldő szoftvert használ valaki a hírlevelei kiküldéséhez, hanem a saját e-mail fiókján keresztül oldja meg a “feladatot”.
Mi a különbség a két mező között? És mi a harmadik mező?
- Címzett mező: Csak a címzett kap az e-mailből. Ha ide több embert teszünk, mindenki látni fogja a többi címzettet. Adatvédelmi szempontból aggályos (minden címzett látja az e-mail listát, így azt is, hogy X, Y emberek a listán vannak), ha tömeges hírlevelet csak a címzett mező használatával küldünk ki.
- Másolat mező (ez a 3.): Akit ide teszünk, az is kap az e-mailből. Mind a címzettek, mind a másolatot kapók látják az összes címzettet, és az összes másolatot kapó személy e-mail címét.
- Titkos másolat mező: Azok, akik titkos másolatként kapnak egy e-mailt, nem látják a többi titkos másolatot kapó személy e-mail címét, csak azt látják, hogy ők kaptak az adott e-mailből. Adatvédelmi szempontból ez a helyes hírlevél-küldési mód.
Egy e-mailt ki lehet úgy is küldeni, hogy csak titkos másolatokat adunk meg, nem kötelező kitölteni a címzett és másolat mezőket.
Tehát: használjuk a titkos másolat mezőt hírlevelek küldéséhez, és spóroljuk meg a feledékenységünkért kiróható adatvédelmi bírságot!
Elolvasná a legújabb cikkeimet? Iratkozzon fel a bejegyzés értesítőmre!
(azonnal letölthető köszönőajándék: 55 oldalas, "137 weboldal készítés hiba" című tanulmány)
